| Hrek/Cikkek : Interj az Egymsrt-Egytt Alaptvny kuratriumi elnkvel |
Interj az Egymsrt-Egytt Alaptvny kuratriumi elnkvel
2012.02.24. 14:53
Bakai Lehelt, az alaptvny kuratrium elnkt krdezzk tevkenysgkkel kapcsolatban. – Elnk r, n szerint mirt kvetkeznek be zemi balesetek?
– Az zemi balesetek bekvetkezsnek szmtalan oka lehetsges. Ezek kzl elõfordulnak olyanok, amelyek valamilyen technolgiai folyamathoz tartoz munkabiztonsgi kvetelmnyek kidolgozsnak hinybl addnak. gy gondolom, hogy az ipargunkban ilyen tpus munkabalesetek elõfordulsa nem jellemzõ, hiszen mint kiemelt veszlyessg iparg rendkvl jl leszablyozottak a tevkenysgek. Ami ltalban a munkabalesetek bekvetkezsekor a problmt jelenti, az valamely technolgia betartsnak hinya a munkavllalk rszrõl. E mellett a munkabalesetek elõfordulsnak egy rsze abbl is addik, hogy valamely tevkenysget nem kellõ odafigyelssel, sokszor rutinbl vgeznek a munkavllalk. Rendszerint a srlsek nagy rsze vagy a kezdõ munkavllalval, vagy a mr nagy tapasztalattal rendelkezõ, tbb vtizedes munkavgzssel a hta mgtt lvõ emberekkel trtnik. Nhny esetben az is elõfordul, hogy az emberek azt gondoljk, hogy velk nem trtnhet baleset, ezrt tudatosan szegnek meg bizonyos munkabiztonsgi elõrsokat. Fentiek mellett elõfordulnak olyan esetben is balesetek, amikor az emberek tlhajszoltak, s ezrt mr nem tudnak kellõ figyelmet fordtani a munkavgzsre.
– A veszlyes munkahelyeken, vagy inkbb a knnyebb munkavgzs sorn trtnnek tragdik?
– Erre a krdsre gy gondolom nem lehet egzakt vlaszt adni, mivel mindkt esetben elõfordulhatnak tragdik. A veszlyesebb tevkenysget vgzõ munkavllalk esetben, mivel itt a tevkenysg vgzse aprlkosan leszablyozott, rendszerint valamilyen technolgiai fegyelemsrtsbõl addnak a balesetek. A knnyebbnek tnõ s kevesebb veszllyel jr munkavgzs sorn pedig pontosan az okozhatja a balesetek elõfordulst, hogy a tevkenysget a munkavllalk is nmileg flvllrl veszik.
– A munkahelyi stressz mennyire lehet oka a baleseteknek?
– Egyrtelmen bizonytott, hogy a munkahelyi stressz a balesetek bekvetkezsben komoly szerepet jtszik. Mivel a stressz kialakulsa rendkvl sok tnyezõtõl fgg, ezrt nagyon nehz meghatrozni azokat az okokat, amelyek a munkahelyi stresszt elõidzik. Ekkor a legfontosabb tnyezõ az, hogy a munkavllal nem kpes kellõ figyelemmel vgezni tevkenysgt, mert felfokozott idegllapotban van. Ezrt nagyon fontos a munkakrlmnyek olyan kialaktsa, ami biztostja, hogy a munkavllalk a tevkenysgk sorn kellõen tudjanak koncentrlni a feladat elvgzsre.
– A villamosenergia-iparban munkavdelmi vezetõknt dolgozott hossz ideig. Az alaptvny kuratriumnak elnke tbb mint tz ve. Bizonyra van rltsa arra, hogy a dolgozk mennyire trõdnek sajt egszsgkkel?
– gy gondolom, hogy az ipargunkban dolgoz munkavllalk krben az egszsggel val trõds pontosan olyan, ami a teljes magyar trsadalomra jellemzõ. Sajnlatos mdon nem trõdnk kellõen magunkkal, nem helyeznk kellõ hangslyt a betegsgek megelõzsre, e helyett mindig csak valamilyen pillanatnyi problmt orvosolunk. Nagyon fontos lenne, hogy az egyes gazdasgi trsasgok sokkal nagyobb figyelmet fordtsanak munkavllalik egszsg-megõrzsre, ennek rdekben szleskr rekrecis programokat dolgozzanak ki. A munkavllal egszsge nem csupn nmaga szmra fontos tnyezõ, hanem a munkltatk rszre is lnyeges, hiszen a munkavgzsre egy egszsges munkavllal lnyegesen jobban tud odafigyelni, ezltal kisebb az esly egy esetlegesen bekvetkezõ munkabalesetre is. gy gondolom teht, hogy mindenkinek sajt magnak is lnyegesen tbbet kell trõdnie egszsgvel, de emellett az egszsgmegõrzs vonatkozsban komoly feladat hrul a munkltatkra is.
– Az alaptvny kimutatsaibl lehet tudni, hogy mkdse rentbilis, „gazdlkodsa” kiegyenslyozott. Mely trsasgokat lehet kiemelni a tmogatk kzl?
– Nem tudom, hogy helyes kifejezs-e a rentbilis mkds, hiszen az alaptvny legfõbb clja az, hogy a munkavgzs sorn valamilyen egszsgkrosodst szenvedett munkavllal szmra segtsget nyjtson akr rehabilitcis, akr pnzbeli tmogatssal. Hossz vek ta arra treksznk, hogy lehetõsg szerint addig nyjtzkodjunk, amg a takarnk r. Szerencsre elmondhat, hogy a munkabalesetek szma folyamatosan cskkenõ tendencit mutat, gy tbb pnz jut a rehabilitcis tevkenysg vgzsre. Az alaptvny tevkenysgt az ipargi trsasgok, s az ipargban mkdõ szakszervezetek egy rsze tmogatja. E mellett az adkbl trtnõ 1 %-os felajnlsok s nhny magnszemly ltal nyjtott pnzbeli tmogats az, amibõl az alaptvny tevkenysgt elltja. Az adomnyozk kzl a tmogats mrtke alapjn kiemelhetõ az ELMMSZ Nyrt., az Ovit Zrt., a MAVIR ZRt., de termszetesen az sszes tbbi adomnyoz, mint az MVM Zrt., a DMSZ Zrt., a Dunamenti Erõm Zrt. nagymrtkben hozzjrul ahhoz, hogy az alaptvny a feladatt el tudja ltni. gy gondolom, hogy a tbbi ipargi trasgnak is rdemes lenne meggondolni az alaptvnyi tmogatst, amennyiben egyetrt az alaptvny cljaival.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
