Hírek/Cikkek : Interjú az Egymásért-Együtt Alapítvány kuratóriumi elnökével |
Interjú az Egymásért-Együtt Alapítvány kuratóriumi elnökével
2012.02.24. 14:53
Bakai Lehelt, az alapítvány kuratórium elnökét kérdezzük tevékenységükkel kapcsolatban.
– Elnök úr, ön szerint miért következnek be üzemi balesetek?
– Az üzemi balesetek bekövetkezésének számtalan oka lehetséges. Ezek közül elõfordulnak olyanok, amelyek valamilyen technológiai folyamathoz tartozó munkabiztonsági követelmények kidolgozásának hiányából adódnak. Úgy gondolom, hogy az iparágunkban ilyen típusú munkabalesetek elõfordulása nem jellemzõ, hiszen mint kiemelt veszélyességű iparág rendkívül jól leszabályozottak a tevékenységek. Ami általában a munkabalesetek bekövetkezésekor a problémát jelenti, az valamely technológia betartásának hiánya a munkavállalók részérõl. E mellett a munkabalesetek elõfordulásának egy része abból is adódik, hogy valamely tevékenységet nem kellõ odafigyeléssel, sokszor rutinból végeznek a munkavállalók. Rendszerint a sérülések nagy része vagy a kezdõ munkavállalóval, vagy a már nagy tapasztalattal rendelkezõ, több évtizedes munkavégzéssel a háta mögött lévõ emberekkel történik. Néhány esetben az is elõfordul, hogy az emberek azt gondolják, hogy velük nem történhet baleset, ezért tudatosan szegnek meg bizonyos munkabiztonsági elõírásokat. Fentiek mellett elõfordulnak olyan esetben is balesetek, amikor az emberek túlhajszoltak, s ezért már nem tudnak kellõ figyelmet fordítani a munkavégzésre.
– A veszélyes munkahelyeken, vagy inkább a könnyebb munkavégzés során történnek tragédiák?
– Erre a kérdésre úgy gondolom nem lehet egzakt választ adni, mivel mindkét esetben elõfordulhatnak tragédiák. A veszélyesebb tevékenységet végzõ munkavállalók esetében, mivel itt a tevékenység végzése aprólékosan leszabályozott, rendszerint valamilyen technológiai fegyelemsértésbõl adódnak a balesetek. A könnyebbnek tűnõ és kevesebb veszéllyel járó munkavégzés során pedig pontosan az okozhatja a balesetek elõfordulását, hogy a tevékenységet a munkavállalók is némileg félvállról veszik.
– A munkahelyi stressz mennyire lehet oka a baleseteknek?
– Egyértelműen bizonyított, hogy a munkahelyi stressz a balesetek bekövetkezésében komoly szerepet játszik. Mivel a stressz kialakulása rendkívül sok tényezõtõl függ, ezért nagyon nehéz meghatározni azokat az okokat, amelyek a munkahelyi stresszt elõidézik. Ekkor a legfontosabb tényezõ az, hogy a munkavállaló nem képes kellõ figyelemmel végezni tevékenységét, mert felfokozott idegállapotban van. Ezért nagyon fontos a munkakörülmények olyan kialakítása, ami biztosítja, hogy a munkavállalók a tevékenységük során kellõen tudjanak koncentrálni a feladat elvégzésére.
– A villamosenergia-iparban munkavédelmi vezetõként dolgozott hosszú ideig. Az alapítvány kuratóriumának elnöke több mint tíz éve. Bizonyára van rálátása arra, hogy a dolgozók mennyire törõdnek saját egészségükkel?
– Úgy gondolom, hogy az iparágunkban dolgozó munkavállalók körében az egészséggel való törõdés pontosan olyan, ami a teljes magyar társadalomra jellemzõ. Sajnálatos módon nem törõdünk kellõen magunkkal, nem helyezünk kellõ hangsúlyt a betegségek megelõzésére, e helyett mindig csak valamilyen pillanatnyi problémát orvosolunk. Nagyon fontos lenne, hogy az egyes gazdasági társaságok sokkal nagyobb figyelmet fordítsanak munkavállalóik egészség-megõrzésére, ennek érdekében széleskörű rekreációs programokat dolgozzanak ki. A munkavállaló egészsége nem csupán önmaga számára fontos tényezõ, hanem a munkáltatók részére is lényeges, hiszen a munkavégzésére egy egészséges munkavállaló lényegesen jobban tud odafigyelni, ezáltal kisebb az esély egy esetlegesen bekövetkezõ munkabalesetre is. Úgy gondolom tehát, hogy mindenkinek saját magának is lényegesen többet kell törõdnie egészségével, de emellett az egészségmegõrzés vonatkozásában komoly feladat hárul a munkáltatókra is.
– Az alapítvány kimutatásaiból lehet tudni, hogy működése rentábilis, „gazdálkodása” kiegyensúlyozott. Mely társaságokat lehet kiemelni a támogatók közül?
– Nem tudom, hogy helyes kifejezés-e a rentábilis működés, hiszen az alapítvány legfõbb célja az, hogy a munkavégzés során valamilyen egészségkárosodást szenvedett munkavállaló számára segítséget nyújtson akár rehabilitációs, akár pénzbeli támogatással. Hosszú évek óta arra törekszünk, hogy lehetõség szerint addig nyújtózkodjunk, amíg a takarónk ér. Szerencsére elmondható, hogy a munkabalesetek száma folyamatosan csökkenõ tendenciát mutat, így több pénz jut a rehabilitációs tevékenység végzésére. Az alapítvány tevékenységét az iparági társaságok, és az iparágban működõ szakszervezetek egy része támogatja. E mellett az adókból történõ 1 %-os felajánlások és néhány magánszemély által nyújtott pénzbeli támogatás az, amibõl az alapítvány tevékenységét ellátja. Az adományozók közül a támogatás mértéke alapján kiemelhetõ az ELMŰÉMÁSZ Nyrt., az Ovit Zrt., a MAVIR ZRt., de természetesen az összes többi adományozó, mint az MVM Zrt., a DÉMÁSZ Zrt., a Dunamenti Erõmű Zrt. nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy az alapítvány a feladatát el tudja látni. Úgy gondolom, hogy a többi iparági táraságnak is érdemes lenne meggondolni az alapítványi támogatást, amennyiben egyetért az alapítvány céljaival.
|